Hajdó Albert

82. k.gy.e.

Tölgyes mellett, a Baltinu hegytetőt tartó ellenség ellen 1916. november 9-én támadásra ment egy zászlóalj bajor, három század magyar huszár és három század túlnyomóan románokból álló erdélyi  gyalogos. Minden erőfeszítésük ellenére sem tudták azonban elfoglalni a magaslatot. Ekkor a 82. székely közös gyalogezrednek az olasz harctérről  jött második zászlóalját küldöttek előre a hegy  elfoglalására.

Támadás közben az első század két szakaszát Hajdó Albert zászlós vezetésével azzal bízták meg, hogy a hegyet kerülje meg, az oldalozó négy géppuskát hódítsa el az ellenségtől s aztán támadja hátba a hegy védőit.
Hajdó villámgyorsan felfogta a vállalkozás lehetetlen voltát s ahelyett egy cserjésen át vezette csapatát és mikor a támadó századot elérte, azt hirtelen rohamra ragadta. A heves támadás lesöpörte az ellenséget a hegyről. így foglalta el a vitéz székely zászlós azt a hegyet, amelyet csapataink azelőtt sikertelenül támadtak.
Pár nap múlva, a harcba vetett orosz segédérők leszorították a hegycsúcsról a németeket s november 12-én délután ismét Hajdó századát küldték ellentámadásra a hegytető visszafoglalására. A vitéz zászlós 40 emberével indult az ellentámadásra. Kis csapatához, még ugyanannyi német katona is csatlakozott. Este hét órakor kezdődött az ellentámadás. A németek alkották az első támadó hullámvonalat. Az oroszok észrevették és szörnyű géppuskatűzzel és kézigránátzáporral fogadták a támadókat. A németek támadása a heves ellenséges tűzben megakadt. Ekkor Hajdó zászlós, hogy megmutassa a németeknek, kik a 82-esek, rohamra vezette vitéz csapatát. Messze előttük száguldott előre, bajtársai lelkesen követték. A lendületes roham után rettentő kézitusára keltek a kemény székely vitézek s három halott s négy sebesült árán dicsőségesen vissza is foglalták a véráztatta hegytetőt.

Forrás: A magyar nemzet aranykönyve Bp.1921.