Guth Rókus
7. k.hu.e.

1916. október 19-én a lovas hadosztályt a 4. gyalog hadosztály segítségére Sósmezőre  küldték. Napokig tartó kemény harcok után az 5. bosnyák ezred kötelékében a Vrh Brezonului 990-es magaslatra lettek visszaszorítva, ahol a 3. század a hegycsúcsot szállta meg. 26-án délben az ellenség  3 zászlóaljjal támadta meg a hegyet. Elkeseredett harc után sikerült az ellenségnek a század jobb szárnyán az állásba betörni s a hegytetőt elérni. Guth törzsőrmester egy szakasszal a bal szárnyat védve rögtön átlátta a helyzetet s végső erőfeszítésre szánta el magát, szuronnyal támadta meg szakaszával a betört ellenséget oldalba és hátba. Borzalmas kézitusa után az időközben segítségre érkező 2. századdal együtt az ellenséget teljesen leverte s az életben maradókat messze saját állásukon túlra üldözte. Öt tiszt és 200 román katona holtteste feküdt az állásban és az előtéren.  Hogy a harc ránk nézve ilyen eredményesen végződött, abban nagy része volt Guth törzsőrmesternek s az arany vitézségi érem méltó jutalom volt hősies magatartásáért.