Grema János
21. táb.á.e.

Kárpátok egyik szorosában történt gyors visszavonulásunk közben a 21. tábori ágyúsezred néhány ágyúját már nem tudták megmenteni a fáradhatatlan tüzérek. Hogy a kényszerűség folytán visszamaradt ágyúkat az oroszok ne használhassák, a závárzatokat a földbe rejtették el, ők maguk pedig visszavonultak. Az oroszok az elfoglalt új vonalukat csak tábori-őrsökkel biztosították, ami azt a gondolatot érlelte meg az ágyúik után bánkódó tüzérekben, hogy életük kockáztatása árán is visszahozzák azokat. Észrevétlenül keresztülhatoltak hát az orosz tábori őrsök vonalán és fáradtságot, valamint veszélyt nem ismerő önfeláldozó munkával megmentették elhagyott ágyúikat. A závárzatok azonban ottmaradtak. Ekkor Grema János tüzér önként vállalkozott arra, hogy a závárzatokat is visszahozza. És vállalkozásának derekasan meg is felelt. Csikorgó hidegben kilométereken át hatolt be állandó életveszedelmek közt az orosz arcvonal mögé és visszahozta a závárzatokat, miáltal a megmentett ágyúk továbbra is teljesítették hivatásukat a kárpáti bércek megvédésében.