| 
     
       | 
      
        
      Fűrész János 
      Cs. és kir. 69. gye.
 1914. november hó 
      20-án Krepánál (Orosz-Lengyelország) Fűrész János a II. géppuskás 
      osztagnál volt beosztva. A géppuskás osztag az ezredparancsnokság 
      engedelmével a községben az elhomokosodott géppuskáit tisztította, amikor 
      a falu szélén mint dandártartalék felállított IV. zászlóaljat az oroszok - 
      az első vonalakat áttörve - meglepetésszerűen megrohamozták. A harci zajra 
      Fűrész a géppuskákkal a falu utcáján tüzelőállásba ment és az előnyomuló 
      oroszokat tüz alá véve, egyrészt a foglyul esett bajtársakat szabadította 
      ki, másrészt a falu utcáján álló ezredvonatot mentette meg. Ennél az 
      alkalomnál Fűrész öntevékeny, vitéz magatartásával tűnt ki.  
      Öt nappal később, 1914. november 25-én az ezred Nowa-Brzeznica községet 
      tartotta megszállva. A II. géppuskás osztag, melynek Fűrész akkor 
      parancsnoka, volt, a község keleti kijáratánál a híd  biztosítására 
      és a műút pásztázására volt a közelfekvő házak padlásán felállítva. Az 
      említett napon az oroszok a községtől északra, a temetőnél áttörve, a 
      községbe nyomultak elő és az ott levő részeket, köztük a zászlóalj 
      parancsnokságot, kötözőhelyeket stb. foglyul ejtették. Fűrész nem törődve 
      azzal, hogy osztaga teljesen körül van zárva, nem adta meg magát, hanem - 
      minden oldalra tüzelve - kitartott addig, míg az ezred által elrendelt 
      ellentámadás a helyzetet nem tisztázta és az állásokat újra teljes 
      egészében birtokba nem vettük. Az ellentámadás csak azért tudott oly rövid 
      idő alatt eredménnyel járni, mert a géppuskás osztag - és más kisebb 
      csoportok is - a végsőkig kitartottak. Ennek a kitartásnak pedig Fűrés 
      gép-puskás osztaga volt a magja, a géppuskások kitartására pedig Fűrész 
      higgadt, halált megvető vitézsége volt a döntő, ezzel érdemelte ki a Arany 
      vitézségi érmet.  
   |