Fűrész János
Cs. és kir. 69. gye.

1914. november hó 20-án Krepánál (Orosz-Lengyelország) Fűrész János a II. géppuskás osztagnál volt beosztva. A géppuskás osztag az ezredparancsnokság engedelmével a községben az elhomokosodott géppuskáit tisztította, amikor a falu szélén mint dandártartalék felállított IV. zászlóaljat az oroszok - az első vonalakat áttörve - meglepetésszerűen megrohamozták. A harci zajra Fűrész a géppuskákkal a falu utcáján tüzelőállásba ment és az előnyomuló oroszokat tüz alá véve, egyrészt a foglyul esett bajtársakat szabadította ki, másrészt a falu utcáján álló ezredvonatot mentette meg. Ennél az alkalomnál Fűrész öntevékeny, vitéz magatartásával tűnt ki.
Öt nappal később, 1914. november 25-én az ezred Nowa-Brzeznica községet tartotta megszállva. A II. géppuskás osztag, melynek Fűrész akkor parancsnoka, volt, a község keleti kijáratánál a híd  biztosítására és a műút pásztázására volt a közelfekvő házak padlásán felállítva. Az említett napon az oroszok a községtől északra, a temetőnél áttörve, a községbe nyomultak elő és az ott levő részeket, köztük a zászlóalj parancsnokságot, kötözőhelyeket stb. foglyul ejtették. Fűrész nem törődve azzal, hogy osztaga teljesen körül van zárva, nem adta meg magát, hanem - minden oldalra tüzelve - kitartott addig, míg az ezred által elrendelt ellentámadás a helyzetet nem tisztázta és az állásokat újra teljes egészében birtokba nem vettük. Az ellentámadás csak azért tudott oly rövid idő alatt eredménnyel járni, mert a géppuskás osztag - és más kisebb csoportok is - a végsőkig kitartottak. Ennek a kitartásnak pedig Fűrés gép-puskás osztaga volt a magja, a géppuskások kitartására pedig Fűrész higgadt, halált megvető vitézsége volt a döntő, ezzel érdemelte ki a Arany vitézségi érmet.