Forrás András
3. hv.gy.e.

3. honvéd gyalogezred egyik legjelesebb altisztje volt. A háború eleje óta részt vett ezrede minden ütközetében és vitéz magatartása számos fényes haditett hősévé avatta. Az olasz elleni harcok kezdetén, a flitschi védelmi-szakaszon teljesített önfeláldozó felderítő szolgálataival szerzett kiváló érdemeket.
Önként jelentkezett az olasz állások erősségének kifürkészésére, miközben körülzárták s csak halálmegvető bátorságával tudta keresztültörni az olaszok gyűrűjét s így megmenteni járőrét. Az olasz támadásokkal szemben mindig az elsők között küzdött és eminens része volt az ellenséges rohamok visszaverésében, A második isonzói csata előtt ezrede a doberdói fennsíkra került, hol az 1915. július 15-től 20-ig terjedő időben honvédekhez méltó módon vette ki részét az olasz támadások visszaverésében. Midőn a hatalmas erőkkel támadó olaszok benyomultak a 3-as honvédek állásaiba, a tartalékok erélyes ellentámadásba mentek át. Forrás András őrmester halálmegvető bátorsággal vezette szakaszát rohamra és gyilkos kézitusában visszavetette az olaszokat. Sok foglyot ejtett s az ellenséget eredeti állásaiba űzte vissza. A következő napon újra támadásba ment át századával az olaszok ellen és egészen az Isonzóig szorította vissza őket. Megvetette lábát a folyó partján és pusztító ágyútűzben két napon át dacolt az ellenséges támadásokkal. Megfogyatkozott ereje azonban gyengének bizonyult a további ellenállásra. Az olaszok körülkerítették megmaradt embereit s Forrás őrmester kötelességének lelkiismeretes teljesítése közben hős honvédéivel együtt fogságba esett.