Fozman (Fonyó) Jenő

31. hv.gy.e.

A 41. honvéd hadosztály parancsnoksága 1917. december derekán a Piave túlsó partjának felderítését rendelte el. Előre megállapított egységes terv szerint öt helyen egyszerre kellett volna átkelni a kijelölt századoknak a folyón. A kevés reménnyel  kecsegtető veszélyes, vállalkozást önként jelentkező tisztek és, tisztjelöltek vezették.
Fozman Jenő 31. honvéd gyalogezredbeli zászlós Casa Canani-val szemben kísérelte meg századával a Piavén való átkelést. Reggel 6 órakor szállt csónakba vakmerő legényeivel, hogy a folyón átkelve, a vele szemben álló olasz erőket és a hevesen tüzelő géppuskákat elűzze és így százada szerencsés át jutását biztosítsa. Első kísérletei az ellenség pokoli tűzében kudarcot vallottak. Másfélórai veszteségteljes erőlködés után végre sikerült néhány emberével a folyó ellenséges oldalán partra szállnia s elszánt kézigránátharcban és öldöklő kézitusában a szakadatlanul tüzelő olasz géppuskákat elfognia. A zsákmányul ejtett géppuskákat tüstént az ellenség ellen fordította és az olaszoknak a töltésről való leszorítása által megkönnyítette századának a Piaven való átkelést. Századával egyesülve megszállta, az elhagyott ellenséges árkokat s megtette a szükséges intézkedéseket az elfoglalt állások megtartására. Az olasz gyalogság a nap folyamán nyugton maradt; helyette egy harcba vetett repülőraj és az olasz tüzérség bombázta egész napon át szűnni nem akaró hevességgel állását, ami súlyos veszteséget okozott a hősiesen kitartó honvédszázadnak. A sötétség beálltával megkezdődött az olasz gyalogság támadása is. Sűrű rajokban roham-roham után hullámzott Fozman zászlós százada felé. A halálmegvető bátorsággal küzdő honvédek halomra lőtték az olaszok tömegeit, melyek ismételten vad dühvel törtek előre. Hulla hulla hátán feküdt már, midőn elcsendesült a harctér. Az olaszok minden erőlködése hiábavaló volt. A derék honvédek — megfogyva bár, de törve nem — véresen verték vissza az olaszok rohamait. Két napon át tartott ki Fozman zászlós válságos helyzetében, amikor a további fölösleges vérveszteségek elkerülése végett visszavonulásra kapott parancsot.

Forrás: A magyar nemzet aranykönyve Bp.1921.