Fejér Árpád

24. hv.gy.e.

Ellenséges repülőrajok iszonyú géppuskatüzében indult támadásra a 24.honvéd gyalogezred 1918. június közepén az Asiago körül húzódó ellenséges védelmi vonalak ellen, melyek nagy részét angol csapatok tartották megszállva. Az egyes századok — bár pokoli tüzérségi és aknatűz akadályozta támadásukat — hamarosan elérték az angolok vonalait s halálmegvető bátorsággal rontottak neki azoknak.
A 9-ik század élén Fejér Árpád zászlós küzdött szakaszával s elsőnek tört be egy angol előretolt állásba, hol öt géppuskát legénységével együtt ártalmatlanná tett. Ezen első síkére után hatványozott erővel és győzelmi hittel tört előre Fejér zászlós szakasza, mely lendületes iramban csakhamar az angol főállások előtt termett. Itt azonban szinte legyőzhetetlen akadályokba ütközött a lelkes honvédek rohama. Tüzérségünk tüze kevés kárt okozott az ellenséges állásokat védő erdőszerűen kiépített drótakadályokba s így csapataink a drótakadályok szétvagdosása közben csak lépésről-lépésre haladhattak előre. Ezen  nehéz munkájuk közben az angolok jól irányzott tüzelése egymásután tette harcképtelenné honvédeinket, kiknek azonban emberfeletti erőmegfeszítések árán mégis sikerült betörniük az angoloktól makacsul védett állásba. Innen a második védővonal ellen tört előre Fejér zászlós, de alaposan megfogyatkozott kis csapata teljesen erőtlennek bizonyult a további harcok megvívására.
Súlyosbította Fejér zászlós helyzetét még az a körülmény is, hogy a szomszédos részek nem bírták vele lépést tartani s így teljesen elszigetelten ékelődött be szakaszával az angolok közé. Visszavonult tehát az elfoglalt első vonalba, hol addig dacolt az angolok ellentámadásaival, míg új erők fel nem váltották

Forrás: A magyar nemzet aranykönyve Bp.1921.