Badics István
31. k.tü.e.
 

Önálló hegyi ágyúszakaszával az 58. közös gyaloghadosztályhoz volt beosztva. A 6. isonzói csata idején a gőrzi hídfőállásban, közvetlenül a gyalogsági rajvonal mögött volt tüzelőállásban ágyúival azzal a feladattal, hogy a podgorai magaslaton lévő olasz állásokat támadás esetén oldalba lövesse. 1916. augusztus 6-án az olaszok meglepetésszerűen borzalmas hatású tüzérségi tűzzel árasztották el vonalainkat, mely kora reggeltől késő délutánig megszakítás nélkül tartott. A pergőtűz, mely minden képzeletet felülmúlt, megszakított minden összeköttetést a hátsó részekkel és így csapataink teljesen önmagukra voltak utalva. A délutáni órákban sűrű tömegekben hömpölyögtek le az olaszok a podgorai magaslatról, hogy a föld színével egyenlővé tett vonalainkat áttörjék és megvalósítsák régi álmukat: Görz elfoglalását. Badics tüzérzászlós rommá lőtt állásaiból a szabadba húzta ki ágyúit s megkezdte tüzelését. Széles réseket vágott a két ágyú tüze az olaszok soraiban. A tüzérek ingujjra vetkőzve végzik munkájukat, a csövek már izzadnak a sok lövéstől, de hiába. A nagy tömegek előrenyomulását fel nem tartóztathatják. Mindig közelebb és közelebb érnek s újabb és újabb tömegek tűnnek fel mögöttük. Már csak pár száz lépésnyire vannak az ágyúktól, de nincs meghátrálás, csak becsületes halál, vagy büszke győzelem. Az ágyúk előtt megtorpant az ellenség, de a szárnyakon addig folytatta előrenyomulását, míg teljesen körül nem zárta az üteget és a körülötte lévő gyalogságot. Az éj csendben telt el. Az olaszok nem folytatták előrenyomulásukat. A következő nap reggelén a körülzárt csoport elszánt támadással kísérelte meg az olasz gyűrű áttörését.
Badics zászlós hatásosan támogatta két ágyújával gyalogságunk végső erőmegfeszítését, amely eredménnyel is járt. Az időközben Görz irányából támadó segítőcsapatok beavatkozásával sikerült a körülzárt csoportnak az Isonzón átkelnie és az ellenség gyűrűjéből kiszabadulnia.
Badics zászlós Görz előtt állt fel ismét ágyúival, de nemsokára ezt az állását is fel kellett adnia, mert kikerülhetetlen volt a város kiürítése. A 6-ik isonzói csata e frontszakaszon is megvalósította az olaszok egyik álmát: A görzi hídfő elfoglalása után megszállták Görz városát.