Farkas István
6. k.hu.e.

A 6. közös huszárezred 1915. szeptember 29-én elfoglalta az oroszoknak a Styr folyó jobb partján, Kolki várostól keletre, a mocsaraik közt húzódó állását és saját védelmi vonalul építette át. Az ellenség visszavonult az erdős ingoványokba s csak a következő napon kísérelte meg elvesztett állásai visszaszerzését. Hatalmas orosz tömegek vonultak fel a 6-os huszárok egyes frontrészei ellen, minek következtében el kellelt hagyniuk elfoglalt vonalaikat és régi állásaikba húzódtak vissza. Az ellenség nyomása azonban a mocsaras terep egyes járható részein ellenállhatatlan erővel nehezedett rá arcvonalukra és a 6., valamint a szomszéd 16. közös huszárezred szétvágása által, katasztrófával fenyegette a két hősiesen küzdő ezredet.
Farkas István 6-. közös huszárezredbeli őrmester a válságos helyzetben arra kért engedélyt századparancsnokától, hogy egy járőrrel átgázolhasson a front előtti terep mocsaras részén és így oldaltámadással gyengítse az oroszok előretörését. Kérését megtagadták. Midőn azonban az oroszok már a 16-ík közös-huszárezred háta mögé nyomultak be, megengedték vakmerő vállalkozása véghezvitelét. Farkas őrmester négy rakasz töltényt cipelve magával, átgázolt a mocsáron és heves tűz alá fogta az oroszokat. Addig lőtt, míg a négy láda töltény tartolt. Eszeveszett tüzelése szörnyű pusztítást vitt véghez az oroszokban és egy egész zászlóalj támadó erejét bénította meg.
A tönkrevert zászlóalj mögött azonban egy másik nyomult előre. Farkas őrmester még kéznél lévő töltényeit gyors tüzeléssel kilőtte az új zászlóaljra, azután járőrét éktelen „rajta! utánam!" kiáltással rohamra vitte. Az oroszok soraiban zűrzavar keletkezett és fejvesztetten menekültek, magukkal ragadva a hátuk mögött támadásra váró ezredeket is. Huszárjaink üldözésükre siettek és visszafoglalták régi állásaikat. Sok hadiszert zsákmányoltak; négy saját ágyunkat is visszavették.