Áts Sándor
69. k.gy.e

A Piave folyón át támadó hadosztályaink közül a budapesti 31. hadosztály a 200—250 m magas Montello fennsík, 30—40 méterre kiemelkedő északkeleti peremén kiépített és kiválóan berendezett állásokat támadta meg. Átkelését Falz-nál és attól nyugatra a volt kaposvári 44. és a volt székesfehérvári 69. gyalogezred, valamint a kettő közé iktatott rohamzászlóalj igen nehéz viszonyok közepette indították meg.
Átkelésük alatt, valamint az átkelést követő súlyos harcaik alatt kitűnt 1918. júniusában Áts Sándor tartalékos zászlós, aki lángszórós szakaszt vezetett. Pontonját átkelés alatt gránáttalálat elsüllyesztette, úgyhogy már csak úszva érhette el a partot. Odaérve öntevékenyen átvette az egyik rohamjárőr parancsnokságát, amellyel vitéz harcban egy ötven főnyi osztagot küzdött le A továbbiakban újabb kb. hatvan főnyi osztaggal került szembe, amelyet szintén leküzdött és foglyul ejtett. Ez alkalommal kézigránát szétroncsolta alsó állkapcsát. Áts zászlós azonban e súlyos sebesülése dacára is hősiesen tovább küzdött, mígnem a nagy vérveszteség következtében harcképtelenné vált.