Csengő Andor
3. hv.gy.e.

1918. június 15-én a Piave folyó középső szakaszán, Queiro-tól kétoldalt, 20. honvéd hadosztályunk állott harcban a Monte Tómba hegytömböt védő olasz erőkkel. E hadosztályunk kötelékében ezen a napon  Csengő Andor, a debreceni 3. honvéd gyalogezred tartalékos zászlósa tűnt ki. Négy főnyi harcjárőrrel igen ügyesen rajtaütött egy erősebb tábori őrsön, amelyet foglyul ejtett. Utána élénk tűzben bátran folytatta felderítő útját, majd az olaszok hátába és oldalába lopódzott. Ekkor hirtelen tüzeléssel magára vonta az ellenség figyelmét, úgyhogy az arcban támadó századának előbbre jutását ezáltal igen megkönnyítette. Ügyes és eredményes harcba avatkozása után arra a jól rejtett géppuskafészekre vetette magát, ahonnan olasz géppuskák hosszantozó tűzzel sok kárt tettek a támadását folytató századában. Ezt a fészket is pompás kézigránát támadással percek alatt küzdötte le. Ezalatt több helyen megsebesült, amivel azonban nem törődött. Helyén maradt és addig vezette járőrét, amíg a vérveszteségtől eszméletét nem vesztette. Kiválóan bátor és sorozatosan igen eredményes, vitéz magatartásával nagy érdemeket szerzett, miért is tekintettel arra, hogy a korábban véghezvitt haditetteivel már kiérdemelte a nagy, a kisezüst és a bronz vitézségi érmet, ez alkalommal az arany vitézségi évemmel tüntették ki.