Weber József
32. táb.á.e.

Csapatainknak Zborow környékén tanúsított hősies védekezéséről való megemlékezés nem volna teljes, ha Weber József 32. tábori tüzérezredbeli szakaszvezető kiválóan vitéz, mondhatnánk fanatikusan önfeláldozó és szolgálatkész viselkedéséről az elismerés hangján említést ne tennénk. 46 hónap nehéz küzdelmeiben állta meg helyét derekasan s ezen idő alatt számos fegyverténnyel gyarapította ezrede dicső küzdelmét. Rawaruska, Li-manova, Zalescyki, Wolhynia, Zborow mind olyan nevek, amelyekhez fűződő dicsőségben része van eme egyszerű tüzérnek.  A zborowi harcokban Urlow község mellett állott ütege, ő maga pedig, mint felderítő az első rajvonalban teljesített szolgálatot, hogy ütege tüzelésével minél hatásosabban támogathassa gyalogságunkat. De nemcsak tüzér volt, hanem — ha kellett — csatár is. Előszeretettel vette ki részét a gyalogság küzdelmeiből s nem hagyta el helyét akkor sem, ha halálos veszedelmek fenyegették. Állandóan résen volt s akár élete kockáztatásával is kifürkészte az ellenséges ütegek, aknavetők állását, hogy jól irányított tüzelésével tönkre zúzassa azokat.
Mikor pedig ember-ember ellen küzdött a gáton, Weber tüzér szakaszvezető az elsők között volt. Egyízben Sciaka mellett, az oroszok egy véres, de eredményes rohama után visszakúszott elvesztett gyalogsági állásunkba, hogy a rókalyukakban szorult néhány emberünket kiszabadítsa. Az állásban egy orosz tiszt tartóztatta fel, kit szó nélkül lelőtt. Elvette iratait és térképeit, azután szétrongálta az állásban hagyott gépfegyvereinket, hogy az ellenség ne használhassa őket, Vakmerő vállalkozása közben elfogták, de ő egy alkalmas pillanatban megugrott. Bujdosása közben megsebesült, de vérző sebbel is tovább hurcolta magát és sikerült neki három orosz vonalon átszöknie s ezredéhez bevonulnia, hol leadta áz orosz tiszttől elvett értékes iratokat és térképeket.
Rettenthetetlen bátorságáért és önfeláldozó szolgálataiért a legméltóbb kitüntetésben részesült.