dr. Városi Jenő
1/6. npf.zlj.

Selcz irányából indították szakadatlanul támadásra rohamoszlopaikat az olaszok 1916. április havában s a nap-nap után lezajlott rohamokban mindkét részről zászlóalj zászlóalj után ment tönkre. A község közelében fekvő 70-es jelzésű magaslat valóságos temetőjévé vált a támadó és ellentámadó hős tömegeknek. Ez a magaslat volt az ellenséges vonal legfontosabb s egyszersmind leginkább megerősített része, honnan fölényes biztonsággal uralták az olaszok a terepet. Sok vér folyt el Selcz környékén, hol váltakozó szerencsével hullámzott a harc.
Április hó egyik napján az 1/6 népfelkelő zászlóalj kapott parancsot arra, hogy a 70-es jelzésű magaslatot minden áldozat árán foglalja vissza. Húsvét vasárnapjának estéjére volt elrendelve az általános támadás. A derék népfelkelők a karszt sziklái mögött és kőodúiban elrejtőzve vártak a támadásra, mialatt tüzérségünk hatalmas csatát vívott az olasz tüzérséggel. Már a támadás előkészítése alatt súlyos veszteségei voltak a zászlóaljnak, ami az ellenséges tüzérségi tűz erősbödésével óráról-órára növekedett. A délutáni órákban már valóságos pergőtűzben állott a zászlóalj, melyet az ellenséges gyalogság meglepő rohama megelőzött a támadásban.

Az olaszok egyes fürge osztagai elismerésreméltó lendülettel egészen a zászlóaljparancsnokság álláspontjáig törtek előre és éket vertek a zászlóalj sorai közé. Már-már az elfogás veszélye fenyegette a zászlóaljat, amikor Városi Jenő zászlós szakaszának néhány megmaradt emberével kegyetlen szuronyrohammal kettévágta az olasz támadó oszlopot és kimentette zászlóalját szorongatott helyzetéből.

Több mint 100 olaszt — köztük öt tisztet — ejtett foglyul és számos géppuskát zsákmányolt. Azután a futóárokban sáncolta el magát Városi zászlós elszántan harcoló embereivel és az éj folyamán több olasz ellentámadást vert vissza. Hajnalodott már, amikor Kugler Sándor főhadnagy mintegy 40 emberrel segítségére érkezett és egyesült erővel, megszállták elvesztett árkaikat, melyet az olasz hősi halottak  tetemei borítottak be.