|
Varga Sándor
39. k.gy.e.
1917. május 10-én, hatalmas
tüzérségi előkészítés után megrohanták az olasz tömegek a 39. közös
gyalogezred állásait, hogy kiragadják kezükből a Fajti-Hrib 464-es jelzésű
csúcsát. A kemény harcokban megedzett debreceni legények pusztító:
tüzelésé azonban meghiúsította az olaszok nagy garral bevezetett
támadását. A véres kudarcon feldühödött ellenség, erre irgalmatlan
ágyútűzzel borította be a 39-esek állásait, hogy lehetővé tegye az oly
fontos magaslat elfoglalását. Órákon át tartó tüzérségi, tűz után
újból. megindult az ellenséges tömegek támadása, de minden
erőmegfeszítésük hiábavalónak bizonyult.
A hős 39-esek az olaszok tizenhat rohamát verték vissza. Négy napon át
dúló szakadatlan harcok után, — mely harcokban az ezred egyik zászlóalja
eredeti létszámának 10 százalékára csökkent, — végre sikerült az
ellenségnek az állásba betörni s egyes helyeken az ezred háta mögé
előrenyomulni.
Ekkor Varga szakaszvezető, aki géppuskáival már eddig mérhetetlen
veszteségeket okozott az ellenségnek, egy futóárokban helyezte el
fegyvereit és a körülötte harcoló olaszokat oly meglepő és hatásos tűz alá
vette, hogy két tűz közé szorulva, kénytelenek voltak azok megadni
magukat. Közel 2000 fogoly és 8 géppuska jutott a 39-esek kezére, kik
azután lendületes ellentámadásban visszafoglalták elvesztett állásaikat.
Az elért siker elsősorban Varga szakaszvezető érdeme volt, amiért meg is
kapta méltó kitüntetését: az arany vitézségi érmet.
|