Varga István

3/59. árk.szd.

Mint a 3/59. árkász század tiszthelyettese a  24. közős gyaloghadosztály rohamcsapatainak áthajózását készítette elő és vezette a piavei csatában. Ponté die Piave városkától délre, hol a Piave két ágra szakad és egy kis szigetet alkot, átúszott a folyó felénk eső ágán, hogy a sziget ellenséges oldalán rohanó főág sebes vizén áthajózásra alkalmas helyet keressen ki. Élete kockáztatásával véghezvitt ügybuzgó fáradozása és vakmerő vállalkozása közben megállapította, hogy a víz egyes helyeken átgázolható. Azonkívül fontos felfedezést tett. Észrevette, hogy a víz színén drótvezetékek fekszenek, melyekről alapos vizsgálódás után  azon meggyőződésre jutott, hogy az olaszok úszóaknákat helyeztek el a Piavéban. A drótvezetékeket szétvagdosta, azután visszaúszott, hogy az áthajózást keresztülvigye. Tüzérségünk által megindított pergőtűz következtében keletkezett sűrű füstfelhő leple alatt sikerült is az előkészített csónakokon elérnie embereivel a szigetet, honnan drótkötelet feszített ki a Piave főágának átgázolható részén keresztül, az ellenséges partra, melynek segítségével a rohamcsapatok rövid idő alatt a folyó túlsó partján termettek. Áthajózási munkálatainak véghezvitele után Varga István tiszthelyettes részt vett az olasz előőrsök elfogásában és együtt harcolt tovább is rohamcsapatainkkal mindaddig, míg vissza nem rendelték. A Salgareda község mellett hidat építő műszaki század parancsnoka ugyanis megsebesült s így a hídépítés munkálatait Varga tiszthelyettesre hízták. A hős tiszthelyettes teljes mértékben meg is felelt küldetésének és hat napon át tartotta jó karban a hidat, melyet az olasz repülők és tüzérség bombái naponként többször megrongáltak. Önfeláldozó készséggel párosult hősies kitartásáért, mellyel számos bajtársának mentette meg az életét, arany vitézségi éremmel tüntették ki.

Forrás: A magyar nemzet aranykönyve Bp.1921.