Vajda József
19. k.gy.e.

Az oroszok galíciai visszavonulásuk folyamán gyakran mentek át erőteljes ellentámadásokba, hogy megakasszák üldöző csapataink előrenyomulását. A legjobb védekezés a támadás — elvét követve 1915. május 22-én a Sambor—Drohobyez— Stryj-vonal egyik szakaszán Osztrow környékén többszörös rohamoszlopban törtek rá a 19-ik közös gyalogezred állásaira, melynek egy szakasz-szélességű részét sokszoros túlerejükkel be is törték és oldalba támadással fenyegették a védelmi vonal  többi részét is.
Ezen válságos pillanatokban Vajda József törzsőrmester szakaszával frontot vett az elragadott árokrész felé s néhány meglepő gyors össztűz leadása után félelmet nem ismerő elszántsággal az ellenségre rontott szakaszával. Elkeseredett harc fejlődött ki, mely véres kézitusává fajult. Az elkeseredett viaskodásban az oroszok nagy része megsemmisült, a megmaradtakat pedig foglyul ejtették a rettenthetetlen 19-esek. A harc azonban nem szűnt meg, sőt fokozottabb mértékben folytatódott. A sötétség beálltával megismétlődött az ellenség támadása, mely egész éjjelen át dühöngött s erős megpróbáltatások és késhegyig menő küzdelmek elé állította Vajda törzsőrmester szakaszát. A harc váltakozó szerencsével folyt. Az állások több ízben cseréltek gazdát, de végeredményben mégis a mieink kezén maradtak. Vajda törzsőrmester már a második rohamnál megsebesült, de hősiesen kitartott legényeivel a végső győzelem megszerzéséig.
E derék altiszt ezrede 40 havi harcaiban vett részt, mely idő alatt kiváló vitézségével a vitézségi érmek mindegyikét kiérdemelte.