Bongor Lajos

69. k.gy.e.

Zemplén vármegye északi részén Világ és Felsőalmád községek közt elterülő magaslatok sok véres viharnak voltak a szemtanúi. 1915. március végén újult erővel tört ki a harc. Különös szívóssággal ostromolták az oroszok a 69. közös gyalogezred állásait, melyet pusztító gránátok százaival árasztottak el. A jól irányzott tüzérségi tűz érzékeny veszteségeket okozott a hősiesen kitartó 69-esek soraiban, de az állások védelmét meg nem akadályozhatta. A támadásra indult ellenséges gyalogság minden igyekezete megtörött a védők ellenállásán.
Bongor Lajos őrmester két gépfegyvere különösen sok áldozatot szedett a rohamozó ellenséges tömegből s megbecsülhetetlen érdemeket szerzett az orosz támadások visszaverésében. Az orosz tüzérek hamarosan pokoli tűz alá vették a gépfegyverek állását és egyik gépfegyvert telitalálattal használhatatlanná tették. Bongor azonban ezen életveszélyes helyzetben sem adta fel a küzdelmet. Az újból megindult ellenséges gyalogság rohamának láttára, halálmegvető bátorsággal megmaradt gépfegyveréhez ugrott és oly golyózáport zúdított a rohamozó oroszokra, hogy egész sorok dőltek ki a rohamoszlopokból. Az ellenség támadása újból összeomlott, amiben a hidegvérű Bongor őrmester elszánt és gyors beavatkozásának kiváló érdeme volt.

 

Forrás: A magyar nemzet aranykönyve Bp.1921.