Tóth István
34. k.gy.e.

A miskolci földműves ifjúból lett kassai 34-es káplár maga volt a testet öltött vitézség. A régi görögök a vitézség szobrát ilyen harcosról mintázták. A harc szenvedélyében tökéletesen megfeledkezett önmagáról s frissen vérző sebeiről és egy pillanatra sem feledkezett meg vérverítékező bajtársairól. Mindenek felett pedig mindig a győzelemre gondolt és minden áldozatot meghozott azért.
Vitézi pályafutására 1918. júliusában a Piave és Brenta között vívott elkeseredett harcokban tette föl a koronát, az aranyéremmel ékesített páratlan hőstettet. Cismon-nál, a Brenta bal partján két más rohamjárőrrel együtt alkotta a tábori őrsöt. Legelöl állt Tóth káplár járőre. Midőn ezrede támadásba ment át, ő kezdte a támadó rohamot. Kézigránátharc közben betört az olasz állásba és elfoglalta azt. A nagy ágyútűzben egy gránátszilánk szétvágta a jobb keze fejét. Midőn kezét bekötözték és pár perc múlva magához tért, mintha semmi sem történt volna, új támadásra vezette embereit s heves géppuskatűzben a második olasz állást is hatalmába kerítette. Az olasz megszaladt, de géppuskája még beletalált a vitéz káplár balkarjába. Már mind a két keze át volt lőve, de azért buzdító szavával további rohamra lendítette a tartalékjárőröket. Mikor azok elvéreztek a meghiúsult támadásban, századához szaladt és azt indította támadó rohamra. Sőt ő maga kalauzolta a századot előre. „Nincs semmi baj, csak a két kezem van ellőve. Előre !" kiáltotta lelkesülten. Tóth káplár még a puskát is kezébe akarta venni, de ereje felmondta a szolgálatot. Azonban ebben a kimerült állapotában is fontos szolgálatot teljesített. Egy korty itallal erősítve magát, bevánszorgott a zászlóaljparancsnoksághoz segitő csapatokat kérni a megtizedelt század számára. Maga vezette föl a hegyi állásba a zászlóalj segédtisztjét s a helyzetet megmagyarázva kisürgette az ezred tartalékának gyors harcbavetését. Amikor minden rendben volt már a győzelem kivívására, akkor ment az ezredsegélyhelyre s onnan nagy lázzal az innsbrucki kórházba. Ez az ifjú hős két átlőtt kézzel többet tett, mint más két éppel. Betegen nagyobb munkát végzett, mint mások egészségesen. Önfeláldozó szolgálatkészségével és ritka hősiességével méltán szolgált rá a katonának járó legszebb kitüntetésre!