dr. Terbócz Miklós

12. ulánus e.

Lucktól nyugatra orosz lovasok áttörték az egyik cseh ezred vonalát, minek következtében a 10. lovashadosztály II. lövészosztálya állásai kiürítésére kapott parancsot és visszavonult a Swinjuchy-Bubnow körül fekvő dombokra. Dr. Terbócz Miklós a l2. ulánusezred zászlósa Bubnowtól délkeletre emelkedő 275-ös magaslati pontot szállta meg a lövészosztály 3. századával.
1916. augusztus 2-án hajnalban szétverték az oroszok a század előretolt tábori őrseit és ezen fontos, az egész terepet uraló magaslati pont az ellenség kezére jutott. Esti órákban jött a parancs, hogy az oroszokat minden áron le kell szorítani a magaslatról. Dr. Terbócz zászlósra hárult a nehéz feladat megoldása. Az előbbi harcok folyamán is kiváló érdemeket szerzett hős zászlós az esti órákban erős tüzérségi tűz közben vezette támadásra századát. A század két szárnyának előretörését, megbénította a gyilkos ellenséges tűz, a két középszakasz azonban vitéz parancsnokukkal az élén erőteljes rohammal vetette rá magát a szemben álló szibériai gárdaezred egyik zászlóaljára. Heves kézigránátharc, majd elkeseredett kézitusa fejlődött ki, melyből diadalmasan kerültek ki a derék huszárok. Az oroszok nagy veszteségek árán elhagyták állásaikat és Terbócz zászlós megszállta századával a magaslatot. Az éj folyamán három ízben is megkísérelték elvesztett állásaik visszafoglalását az oroszok, de minden kísérletük összeomlott Terbócz zászlós katonáinak szívós ellenállásán. A hős zászlós személyes bátorsága lelket öntött embereibe s eredményes harcaival feledhetetlen érdemekkel szolgált rá a katonának járó legszebb kitüntetésre az arany vitézségi éremre.

Forrás: A magyar nemzet aranykönyve Bp.1921.