Szodoray István
2. hv.hu.e.

A villámgyors és rettenthetetlen bátorsággal véghezvitt támadásaik révén félelmetessé vált magyar huszárok ragyogó hőstetteinek egyike fűződik Szodoray István, 2. honvéd huszárezredbeli szakaszvezető nevéhez. 1915. május közepén Szodoray azt a parancsot kapta ezredétől, hogy nyolc lovasból álló járőrével, legyen állandóan az ellenség nyomában s figyelje meg a visszavonuló oroszoknak a San folyón való átkelését és erről küldjön pontos jelentéseket. A lelkes járőr felderítő lovaglása közben egy erdő mélyén táborozó kozákokra bukkant, kik szintén neszét vették a huszárok közellétének. Lóra szálltak hát s eleinte szórványos, majd később össztüzeket adtak le a huszárokra. Később Szodoray észrevette, hogy mintegy 40 főből álló kozákosztag támadásra készül ellene. Hat emberét lóról szállította le ő maga pedig lóháton várta be két huszárjával az ellenséges lovascsoport közeledését. Midőn megfelelő távolságra érkeztek, gyors tűzzel lepte meg a kozákokat, kik közül hat lebukott a lóról a többi pedig megfutamodott. Erre Szodoray galoppba vágta lovát és két bajtársával a menekülő kozákok után vetette magát. Közéjük vágtatott és hős vagdalkozás után három halott és három súlyos sebesült maradt a csatatéren. A többit (egy tisztel és 27 lovast) elfogta és visszaküldte ezredéhez. Maga pedig folytatta felderítő útját a San-folyó felé.