Szauer Mátyás
30. hv.gy.e.

Byczok nevű, 915 méteres magaslat hómezőin a 30-as honvédek őrködtek az uzsoki szoros felelt. 1915. év februárjában az ellenség az elviselhetetlen hóförgetegben megerősített tábori őrsökkel biztosította vonalát.
Február 10-én a 30. honvédgyalogezred parancsnoksága több járőrt azon feladattal küldött ki, hogy az oroszok állásán hatoljanak át és az ellenséget front mögötti tevékenységében nyugtalanítsák. Szauer Mátyás tizedes, aki a 13. számú járőrnek volt. a vezetője, egy heti élelemmel ellátva, fehér köpenybe burkolt, hósarús honvédéivel az éj leple alatt szerencsésen át is jutott az oroszok vonalán. Napokon át bujkált az ellenséges területen és éber figyelemmel kísérte az oroszok tevékenységét, tüzérségük és gyalogságuk elhelyezését, mikről pontos feljegyzéseket készített. De nem elégedett meg munkájának ezen értékes eredményével. Vakmerősége és harci kedve nem egyszer heves rajtaütésekre is ragadta. A harmadik éjjelen kevés számú kis járőrével egy Turka irányából haladó orosz lőszervonatot támadott meg, melyben nagy kárt okozott.
A beállott zűrzavart menekülésre használta fel. Még virradat előtt elérte az orosz tábori őrsök vonalát, melyen súlyos harcok árán keresztülvágta magát, s mire a hideg téli nap felragyogott, a hős tizedes két sebből vérezve tette meg fontos jelentését parancsnokának.