Szabó Viktor
3. táb.vad.zlj.

Delatyn városka előtti magaslatokon vívott elkeseredett harcokban, az orosz túlerő hősies feltartóztatása közben majdnem teljesen felmorzsolódott a 83. közös gyalogezred. A súlyos veszteségeket szenvedett ezred megerősítésére a 3. tábori vadászokat rendelték az állásba, hogy új erőt és lendületet adjanak a védelemnek, A kitűnő szellemű vadászok lobogó temperamentummal vágtak neki az útnak s a cserjékkel borított beláthatatlan terepen dacosan haladtak kitűzött céljuk felé. Ellenséget nem láttak, csak golyók süvítettek a levegőben, miről az ellenség közelségére következtettek. A teljesen összeköttetés nélkül álló vadászzászlóalj felderítő járőröket küldött ki tehát, hogy az ellenség állásai felöl tájékozódjék.  Önként  jelentkezése folytán,  egy ilyen járőrt vezetett Szabó Viktor szakaszvezető is azon feladattal, hogy a legveszélyesebb, a golyók süvítésének irányában fekvő terepet derítse fel. Kiválasztott hat bátor vadászt szakaszából és megindult velük a sűrű cserjésben. Alig haladt néhány száz lépésnyire, beszéd zaja ütötte meg fülét. Földhöz lapultan, kúszva folytatta útját, míg az oroszokat meg nem pillantotta. Kifürkészte állásukat és erejüket, azután egy meg nem szállott nyíláson az orosz vonal mögé kúszott, hol igen értékes megfigyeléseket tett. Leselkedését azonban észrevették az oroszok és heves tűzzel borították el a cserjést. Egy ellenséges golyó lábán találta és súlyosan megsebesítette Szabó szakaszvezetőt. De súlyos sebével visszavánszorgott embereihez, kiknek segítségével visszatért zászlóaljához, hol jelentette tapasztalatait. Szabó Viktor megfigyelései alapján a zászlóalj rövidre rá eredményes és dicsőségteljes harcokat vívott az oroszokkal.