Szabó Gergely
Oleár Dénes |
Szabó Gergely Oleár Dénes
6. k.gy.e.
1916. június 4-én több órán át tarló pergőtűz után
félelmetes nagyságú tömegekkel támadták meg az oroszok a 6.
közös gyalogezred cebrowi állásait. Mielőtt hatalmas erejükkel az ezred
IV. zászlóalját rohamozták, nehéz-tüzérségük tüzét a vasútvonal mentén
kiépített oldalozó támaszpontra irányították, melyet a 12. század egyik
szakasza tartott megszállva. Gránát-gránát után csapott be a rövidke kis
állásba, melyet majdnem eltörölt a földszínéről az orosz tüzérség tüze.
Mindennek ellenére nem hagyta el helyét az árok kis védőcsapata, hanem
megszakítás nélkül ontotta tüzét a sűrű tömegekben előretörő oroszokra.
Két talpig hős adott új erőt és bátorságot a kis védőrség embereinek, ha
az ellenség pokoli tüzében a csüggedés környékezte őket.
Szabó Gergely zászlós és Oleár Dénes őrmester kiváló hősiességgel vették
ki részüket a védelem e legfontosabb és legveszélyesebb részén. Mindketten
hivatásuk magaslatán állottak a védelemben és erősen szorongatott
bajtársaik támogatásában. Az ellenség támadásának sikeres visszaverése
érdekében halálos elszántsággal állták a harcot és a vitézség ragyogó
példaadásával, valamint kitartásra buzdító lelkes szavaikkal, oly
befolyást gyakoroltak bajtársaikra, hogy a derék védők egyike sem ingott
meg, bár az ellenség szüntelenül kíméletlen tüze fájdalmas veszteségeket
okozott hősiesen kitartó soraikban. Elhulltak már a legjobbak a dicső küzdelemben,
de megfogyatkozva is csodálatraméltó bátorsággal állta helyét a két hős
parancsnok, mígnem Oleár őrmester, aki már számos előző ütközetben
kitüntette magát és két ízben is megsebesült, gránátlövés következtében,
súlyos sebet kapott. Szabó Gergely egyedül maradt szakaszánál és ettől az
időtől ereje megkétszereződött. A melléje beosztott
géppuskaosztag parancsnok hősi halála után, az osztag vezetését is
átvette és megrendíthetetlen erővel küzdötte végig a szörnyű küzdelmet,
melynek pusztító vihara sem tudta elsöpörni helyéről. Június 9-én újult
erővel lángolt fel az oroszok támadása. Órákon át tartó pergőtűz után
újból megindult az oroszok förgeteg szerű támadása. Szabó zászlós ismét a
helyén volt. Rettenhetetlen bátorsággal és megingathatatlan kitartással
védte állásit. Még akkor sem tért ki az ellenség nyomása elől, amikor az
oroszoknak sikerült sok véres roham árán a szomszédos zászlóalj árkaiba
behatolniuk. Szabó zászlós hősies kitartásának és hatásos tüzelésének volt
köszönhető, hogy az ellenség további előrenyomulása megakadt és hogy a
tartalékerők ellentámadása az árkainkba benyomult ellenség ellen fényes
sikerrel járt.
|