|
Schultz Alajos
46. k.gy.e.
A piavei támadás alkalmával a
46. közös gyalogezred balszárnyára volt beosztva géppuskás
rohamszakaszával. Mina falu előtt kelt át a folyón s előretörési iránya
Nervesa-tól északra, a zsilipház volt. A kiadott parancs szerint innen
kellett támadását megkezdenie a Montello-n húzódó olasz védőállások ellen,
melyeknek végcélját Paroccia di Nervesa elérése alkotta.
Schultz Alajos zászlós elismerésrésre méltó bátorsággal és. eredménnyel
oldotta meg feladatát. Gyors előretörése meglepte az olaszokat, aminek
bizonyítéka, hogy egy ellenséges gyalogezred parancsnokságát is foglyul
ejtett az ezred tartalékával és segélyhelyével együtt. Egész napon át,
szűnni nem akaró hevességgel hullámzott a harc. Az olaszok kétségbeesett
erőmegfeszítéseket tettek csapataink feltartóztatására, miközben nem
egyszer ádáz kézitusára kerül a sor. A támadás első napján Paroccia die
Narvesánál nagyobb ellenséges erők éket vertek az ezred két százada közzé,
ami a kettészakítás veszélyével fenyegette a 46-osokat. Schultz zászlós a
helyzet megfontolt mérlegelése után két rohamjárőrével megtámadta az
előretört olasz erőket és sikeres harcokban visszaállította az
összeköttetést a szétszakított századok között.
A következő napok súlyos harcaiból is kiváló
hősiességgel vette ki a részét. Június 16-án Nervesa községet tisztította
meg egy izben az ellenségtől. A következő napon a sevillai vasútvonalig
tört előre rohamszakaszával, ahol csak kétségbeesett erőmegfeszítéssel
tudta megmenteni derék embereit. Olasz géppuskák kereszttüzébe került és
súlyos veszteségeket szenvedett. Válságos helyzetében sem vesztette el
azonban fejét, hanem a segítségére jött egyik század és két géppuska
támogatásával megtámadta a vasútvonal túlsó részén erősen tüzelő olaszokat
és páratlan lendülettel öt kilométer távolságra űzte vissza az ellenséget.
Itt páncél-autókkal vette fel a küzdelmet és az olaszok támadásaival
szemben addig tartotta elfoglalt állását, míg az általános harchelyzet
következtében visszavonulásra nem kapott parancsot.
|