Schubej Ferenc
307. hv.gy.e.

Kirlibabánál állott 1916. július elején a 307. honvédgyalogezred. Az oroszok támadást intéztek az ezredtől jobbra álló 10. gyalogdandár állásai ellen és ezzel egy időben egy erős osztaguk megtámadta a 307-es honvédek egyik tábori őrsét. A válságos helyzetbe került tábori őrs támogatására Schubej tiszthelyettest küldte ki szakaszával kiváló ezredparancsnoka, Bozó ezredes. A derék tiszthelyettes nagy körültekintéssel és elszántsággal támadta meg a túlnyomó erejű ellenséget. Kemény harcok árán visszaűzte az oroszokat s felszabadította a már majdnem teljesen bekerített tábori őrsöt. Feladatát azonban ezen vitéz cselekedetével még nem fejezte be. Észrevette, hogy a tőle jobbra húzódó völgyben több orosz zászlóalj nyomul előre a 10. dandárt támogató erők támogatására. Schubej a felvonuló orosz tartalékokat heves oldaltűz alá vette s oly érzékeny veszteségeket okozott nekik, hogy azok kénytelenek voltak meghátrálni. Ennek következtében az erősítések nélkül maradt oroszok a 10-ik dandár támadását beszüntették. 1916. októberében érkezett meg Schubej tiszthelyettes részére az arany vitézségi érem, de elöljárói és bajtársai legnagyobb sajnálatára nem tűzhették bátor szíve fölé a személyes bátorság eme legszebb kitüntetését, mert a hős tiszthelyettes már előzőleg a Pruth-völgyében, egy erdei harc közben eltűnt. A 307. honvéd-gyalogezred tagjai kegyelettel és büszkeséggel őrzik meg Schubej tiszthelyettes dicső emlékét.
 

Forrás: A magyar nemzet aranykönyve Bp.1921.