dr. Oriskó (Sárosy) Gyula

50. k.gy.e.

 

Ezrede, az 50. közös gyalogezred, Arsiero fölött, a Monté Saluggio-n kiépített állásokban volt 1917. év elején. A körülbelül 800 méter hosszú vonalat hat előretolt táboriőrs biztosította. A 2. számú táboriőrs egy közel 100 méteres sziklafalon helyezkedett el, vele szemben, helyesebben alatta egy házikóban olasz őrsök tanyáztak. 1917. február 4-én dr. Oriskó Gyula zászlós zászlóaljparancsnokától, azt a megbízást kapta, hogy 12 emberével támadja meg a házikót és fogja el az olaszokat. A vakmerő kis csapat a sötétség beálltával köteleken ereszkedett le a 2. táboriőrs állásából a mélységbe. A sziklafal álján Oriskó zászlós kettéosztotta legénységét és kiadta a parancsot a ház megtámadására. Öt ember egy altiszt vezetésével balról, a többi pedig jobbról nyomult előre az olasz őrs felé. A magas hóban hason csúszva, tizenöt lépésnyire közelítették meg a házikót, amikor a házban tartózkodó olaszok észrevették őket. Oriskó hat emberével nekirohant a háznak és ugyanakkor embereinek másik fele is támadott. Percek alatt körülzárták az olaszokat, akik azonban ennek ellenére sem adták meg magukat. A házban elrejtőzködve heves tüzeléssel védték magukat. Oriskó zászlós az ablakon át kézigránátot vágott be a ház belsejébe, mire kinyílt az ajtó, A harci lázban égő 50-es legények egyenként hurcolták ki a házból a hősiesen ellenálló alpinieket, és foglyul ejtették őket. Egy őrmester vezetésével húszan voltak. Oriskó a zászlóaljparancsnoksághoz vitette őket, hol értékes adatokat mondtak be az olasz csapatokra és állásokra vonatkozólag. A vakmerő járőr minden egyes tagja méltó kitüntetésben részesült.

Forrás: A magyar nemzet aranykönyve Bp.1921.