Rottaridesz István
85. k.gy.e.

Seregeinknek 1918. évi júniusi offenzívájában a 85. közös-gyalogezred mély tagolású rohamhullámai a Brenta-völgyet záró magaslatokon indultak elszánt támadásra az erősen kiépített olasz állások ellen. Az a bizakodó és lelkes szellem, mely soraikat ellenállhatatlan lendületre ragadta, fényes sikert biztosított számukra. Oly egyöntetű hősiességgel küzdött az ezred minden egyes katonája, hogy mindegyike a legteljesebb elismerésre tarthat számot. Vitézségben és önfeláldozó készségben önmagukat múlták fölül a derék 85-ösök és dicső harcaik révén halhatatlan érdemekkel írták be nevüket a hadtörténelem legragyogóbb lapjaira.

A 85-ös hősök hősei közül való Rottaridesz István zászlós, aki a Col Caprile ellen intézett támadás alkalmával egy rohamszakasznak volt a parancsnoka. Midőn több órán át tartó tüzérségi előkészítés után a reggeli órákban megkapta a jelet a támadásra, rohamszakasza élén kiugrott állásából s egy 20 éves ifjú lelkesedésével, dörgő hurrá csatakiáltások közben nekirontott az olasz védelmi állás első vonalának. Akadályt nem tűrő rohama megtörte az olaszok ellenállását s kezünkre juttatta az ellenséges állást, melynek védőlegénysége, tisztjeivel együtt megadta magát. Támadás közben maga is megsebesült kezén és lábán, de sebei bekötözése után ismét átvette szakasza vezetését, melynek élén nemcsak a harmadik ellenséges vonalig tört előre, hanem kiváló hősiességgel és halálos elszántsággal vett részt az olasz ellentámadásokkal szemben az elért sikerek megvédésében is.