Pusztay János
19. hv.gy.e.

A 19. pécsi honvéd-gyalogezred két zászlóalja 1917. július 28-tól augusztus 12-ig megállás nélkül üldözte az oroszok visszavonuló és helyenként makacsul védekező csapatait. Augusztus 4-ikén az ellenség összpontosított erőkkel Radautz előtt fejtett ki erőteljes ellenállást, melyet lényegesen támogatott a vonalai előtt elterülő sík terület. A  19-es honvédek szakadó esőben, az ellenséges tüzérség pusztító tüzelése közben vonultak fel támadásra.
Mialatt Pusztay János zászlós két trénjárőrével éjnek idején felderítette az oroszok jól leplezett és erősen védett állásait, addig százada Diabella György százados vezetésével a radautzi vasúti töltés és az országút között helyezkedett el. A következő nap reggelén megkezdődött a támadás. Az oroszok a meglepetésszerű és ellenállhatatlan erejű roham következtében rendetlenül elhagyták állásaikat és Unterhorodnik község alá vonultak vissza. itt azonban egy orosz-szerb tartalékzászlóalj bocsátkozott harcba és visszaszorította az üldöző 19-es honvédek II. zászlóalját, minek következtében a szomszédos zászlóalj jobb szárnya összeköttetés nélkül a levegőben lógott.
Pusztay János zászlós, a veszélyeztetett jobbszárny szakaszparancsnoka hirtelen elhatározással lekanyarította szakaszát és oldalba támadta a vasúti töltést megszállni igyekvő orosz géppuskás tömeget. Támadása, melyet Kiss János tizedes lelkes segítségével vitt sikerre, visszavetette az oroszokat, kik 11 gépfegyver hátrahagyásával megfutamodtak. Az utászok szedték össze az elhagyott gépfegyvereket, melyek között a vasúti töltésen megtalálták Kiss tizedes holttestét is, ki vitéz küzdelme közben hősi halált halt.