Potetz János
18. hv.gy.e.

A San alsó folyásán az oroszok támadásai visszaszorították csapatainkat, melyek a kanyargós völgyekben visszavonultak, hogy a déli lejtők felől szállják meg a védekezésre alkalmas magaslatokat. A 18. honvéd gyalogezred mielőtt védelmi állásait elfoglalta volna, 1915. február 9-én Potetz János szakaszvezető parancsnoksága alatt egy 6 tagú járőrt küldött előre annak megállapítása végett, hogy az előrenyomuló ellenség a Dwernik és Smolnik községek között fekvő hegységet megszállta-e már, vagy nem.
Potetz János a méternyi magasságú hóban három órai keserves gyaloglás után érte el a kijelölt magaslatot. Az oroszoknak nyoma sem volt, azért továbbhaladt észak felé. Éjszaka volt, csak a hó világított. Egyszerre, alig tizenöt-húsz lépésnyire ellenséges lövészárkot vett észre, mely egy erdei tisztáson húzódott végig.
A bátor, szakaszvezető nem sokat gondolkodott. Hirtelen nekirohanással betört az oroszok árkába. A szolgálatot teljesítő egy-két őrt szuronyával keresztüldöfte, azután a fedezékekben tartózkodó oroszokra vetette magát, kik ellenállás nélkül adták meg magukat. Miután még a telefonvezetékeket szétrongálta, kimerítő fáradalmak után 67 fogollyal tért vissza ezredéhez.