Bicskei N
3. hu.ho.

Arany vitézségi érmét azokban a nehéz harcokban tanúsított kiválóan, vitéz és kötelességteljesítő magatartásáért érdemelte ki,  melyek a Bruszilow-féle offenzívában, keleti frontunkon zajlódtak le. 1916. év június 4-én az orosz tüzérség pusztító ágyútűzzel árasztotta el arcvonalunk egy áttörésre kiszemelt részét, hogy biztosítsa az orosz gyalogsági tömegek mindent legázoló támadásának sikerét. A támadás központjában a Dobronoutz község előtti magaslat állott, mely fontos stratégiai pontot a 3. lovashadosztály 2. lövészosztálya védett. Frontunk Dobronoutztól északra húzódó része engedett az orosz. nyomásnak és kénytelen volt kitérni. Ezután a hatalmas tömegekben előre hömpölygő és aránytalanul túlerőben lévő ellenség főtörekvése a betörési pont kiszélesítése volt. Azért nagy erejével a dobronoutzi magaslat oldalába nyomult, hogy azt elfoglalja. A derekasan helytálló lövészosztály, melynek soraiban az orosz tüzérség súlyos veszteségeket okozott, az ellenség ezen szándékának megakadályozása végett, az állásaiból hátra vezető futóárokban oldalvédet létesített s ezen hevenyészett állásban emberfeletti erőmegfeszítéssel állta útját áz ellenség rohamainak. Két napon át szünet nélkül támadták az oroszok a három oldalról megkörnyékezett lövészosztály állásait, de eredmény nélkül. Sikerült ugyan nekik árkainkba több ízben behatolniuk, de az oroszlánként harcoló hős huszárok mindannyiszor elszánt véres kézitusákkal dobták vissza őket. Súlyos veszteségekkel, élelem és muníciópótlás nélkül is kitartottak az egész front sorsára döntő befolyással bíró árkaik védelmezésében mindaddig, míg június hó 6-án új. pihent, csapatok fel néni váltották őket.
Eme emberfeletti erőfeszítésekhez fűződik Bicskei őrmester  vitéz helytállása, amivel kiérdemelte az arany vitézségi érmet.

Forrás: A magyar nemzet aranykönyve Bp.1921.