Pirics György

66. k.gy.e.

A borzalmas emlékű 11. isonzói csatában a 66.  közös gyalogezrednek egyik halálmegvető rohama alkalmával kötelességének önfeláldozó hősiességgel való teljesítése közben ellenséges golyó ellőtte mindkét halántékát, minek következtében elvesztette mindkét szeme világát.
Példás vitézséggel harcolt szakasza élén, míg tragikus sorsa el nem érte. Emlékét és harminchárom hónapon át tanúsított kiválóan vitéz magatartásával szerzett érdemeit ezrede az arany vitézségi éremmel örökítette meg, melyet a kassai kórház udvarán tűztek megható ünnepség keretében a világtalan hős Pirics György tizedes mellére.

Forrás: A magyar nemzet aranykönyve Bp.1921.