Pestál Ferenc
37. npf.gy.e.

Minél több ellenség, annál több becsület tartja a közmondás és nekünk kijutott a becsületből. Minél tovább tartott dicsőséges küzdelmünk, annál inkább szaporodott ellenségeink száma. 1915. tavaszán olasz szövetségesünk állt  be ellenfeleink sorába.
A hadüzenet után az olasz gyalogság tapogatózva, szimatolva sorakozott fel az osztrák határon. 
Szórványosan elhelyezkedett  csapataink az Isonzo partján és a Karszt-fennsík peremén emeltek gátat az olaszok győzelmi akaratának s alaposan próbára tették az olaszok hősiességét. Hatalmas túlerejük gyengének bizonyalt kevésszámú védőcsapataink erkölcsi erejével szemben s valóságosan eltörpült az isonzói hősökkel szemben vivőit harcokban. Az isonzói csaták egész sorozata indult meg,  katonák százezreinek vére öntözött minden talpalatnyi földet.

A doberdói aranyérmes hősök névsorát Pestal Ferenc 37. népfelkelő ezredbeli törzsőrmester nyitja meg. Halálmegvető bátorságával több órán át tartóztatta fel a túlerővel támadó ellenséget. Midőn századjának három tisztje hősi halált halt, átvette bajtársai vezetését. Pokoli gránát és srapnel tűzben addig tartott egy kis magaslatot, míg segítő csapatok nem érkeztek. Az olasz túlerővel vívott borzalmas tusában dobhártyarepedést kapott és súlyos sérülésével kórházba szállították, hol meleg ünnepség keretében tűzték hősi mellére az isonzói front első aranyérmét.
Aranyérmének történetéhez tartozik, hogy egy magas személyiség által, az olasz fronton kiérdemelt első aranyérem tulajdonosa részére kitűzött 500. korona jutalmat is Pestal kapta meg. A trieszti helytartó pedig egy aranyórát ajándékozott a város kapuja hős védőjének.