Ó-Szabó Gábor

39. k.gy.e.

1918. június 15-én a Mina körüli harcokban Ó-Szabó Gábor népfelkelő tizedes  kimagasló elszántságával tűnt ki. Rohamraja élén, áttörte a folyó partját védő erődítéseket, majd századának harcsávjában támadva lendületes iramban négy aknavetőfészkét és egy géppuskafészket foglalt el bámulatosan rövid időn belül.
Este azután önként jelentkezett járőrözésre. Az olasz védővonal egyik részén keresztül egy tüzelő ágyúüteg közelébe lopódzott, majd hirtelen kézigránát támadással széjjelrebbentette az üteg legénységét. Utána az elfoglalt ütegállásban fészkelődött be, ahol 4—5 órán át kitartott, azaz addig maradt, amíg az olaszok virradat körül ellentámadással az üteg elhagyására nem kényszerítették. Két nappal később rohamrajával egy főőrsön is rajtaütött, amelynél meglepő támadásával óriási riadalmat kelteit. A továbbiakban nehéz gránát robbanása következtében légnyomást kapott, mely harcképtelenné tette. De ekkor sem ment hátra a kórházba, amiként azt az orvos elrendelte, hanem megszökött és az ezred vonatánál bujt meg, ahonnan öt nap múlva, félig-meddig harcképes állapotban ismét szolgálattételre jelentkezett századparancsnokánál.

Forrás: Magyar vitézi tettek gyűjteménye II. Bp. 1942.